Sav-bázis egyensúlyunk és étrendünk: mely ételek savasítanak? II.

Köztudott, hogy a savtalanító étrend alapjai elsősorban növényi táplálékok. Azaz zöldségek és gyümölcsök. Egyszerű tehát a helyzete annak, aki lúgosító diétára akar áttérni: minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, illetve ezekből készült ételt kell fogyasztania. A helyzet azonban ennél némileg bonyolultabb. Leginkább az lúgosít, ami zöld. De nem minden növény zöld, ez befolyásolja az általuk kifejtett lúgosító hatást. Másrészt pedig nem minden savasítónak gondolt - azaz erősen savanyú ízű étel - savasít.

Nézzük először a gyümölcsöket! Ott vannak mindjárt a csonthéjasok. A pisztácia, mogyoró, dió és mandula, illetve a belőlük készült termékek, mint mondjuk a gyermekeink körében is igen népszerű mogyorókrém, annak ellenére, hogy növényi eredetűek, mégis savasító hatással vannak a szervezetre. Ha lúgosító diétát követünk, alkalmazzuk ezeket süteményeinkben és ételeinkben mértékkel.

Ugyanaz a helyzet a lekvárokkal és dzsemekkel is, mint a mogyorókrémmel. Bár gyümölcsalapúak és ebből adódóan lúgosító hatásúak lehetnek, egyrészt a nagy mennyiségű hozzáadott cukor, másrészt a tartósításukhoz használt adalékanyagok ronthatják ezt a hatást.

És ha már a cukornál tartunk, lehetőleg kerüljük használatát, hiszen erősen savasító. Ugyanez érvényes az összes mesterséges édesítőszerre, így a legismertebb szacharinra és aszpartámra is. Figyeljünk rá, hogy az általunk megvásárolt ételek ne tartalmazzák ezeket az egyébként is káros, bizonyítottan rákkeltő szereket. Néha nem is gondolnánk, hogy még kedvenc rágógumi vagy mentolos cukorkánk készítésénél is ezeket használják. Akkor is kezdhetünk gyanakodni, ha egy üdítőital címkéjén az van feltüntetve, hogy édesítőszerrel készült, nézzük meg miből „pancsolták össze". Hogy azonban az édes ízt ne kelljen végleg mellőznünk, alkalmazzunk édesítéshez mézet, használjuk ezt süteményekbe, teába, kávéba. Facsarjunk otthon zöldség és gyümölcsleveket és élvezzük őket természetes cukortartalmukkal.

A zöldségekkel némileg könnyebb a dolgunk, hiszen legtöbbjük valóban lúgosító. Csupán a hüvelyesek egy része képez kivételt. Így hanyagoljuk a nagy mennyiségű bab, lencse és borsó fogyasztását. Hasonlóan vigyázzunk a gyakran fehérjepótlásra is használt csicseriborsóval (a falafel fasírt alapja) és a búzahússal (szejtán), ezek ugyanis enyhe savasítók. A többi zöldségnek azonban „zöld utat" adhatunk.

Arról azonban semmiképpen ne felejtkezzünk meg, hogy a lúgosító diéta egészségünk megőrzését és visszaállítását célozza. Nem azonnal kell lemondanunk mindenről, és ha valamit megkívánunk, kismértékű fogyasztását engedélyezhetjük magunknak. Étrendünk még egy komoly diéta alkalmazása esetén is lehet változatos, keressünk recepteket, beszéljük meg azokat barátnőinkkel. Egy pici bűnözés lehetőségét pedig mindig hagyjuk meg magunknak, mert az egészség alapja testi egészségünk mellet lelki egészségünk is. Lelkünknek pedig nem mindig tesz jót mindenféle örömforrást nyújtó étel azonnali, kérlelhetetlen megvonása.

Forrás: http://www.paramedica.hu/200504/16_dietetika/index.htm