Sav-bázis egyensúlyunk és étrendünk: mely ételek savasítanak? I. A sav-bázis egyensúlyunkat helyreállító lúgosító táplálkozás elkezdése előtt érdemes megvizsgálni, hogy mely ételek savasító hatásúak. A lúgosító étrend ezeket általában kerüli, ám ha étrendet állítanánk össze magunknak, akkor mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy mindig legyen megfelelő rosttartalom napi ételeinkben, és bár köztudott, hogy a fehérjék leginkább savasító ételeink, azt is vegyük figyelembe, hogy a fehérjeforrásokat mindenképpen pótoljuk valahogyan. A gyors átállás egészségi problémákat is okozhat, ezért fokozatosan hagyjuk el a savasító élelmiszereket. Ha esetleg gyermekeinket is „lúgosításra akarnánk fogni" előtte mindenképpen kérjük ki egy szakember tanácsát, hiszen a fejlődő szervezet hosszú távon nem nélkülözheti a növekedéséhez szükséges tápanyagokat.
És akkor nézzük a savasító ételeket csoportonként! A fehérjeforrások közül leginkább a zsíros sajtok hatnak savasítóan. A húsok közül szinte mindegyik gyakori fogyasztása tiltólistára kerülhet: nem csak a disznóból és a marhából készült húsételek, hanem akár a baromfihús is. Nem jelentős mértékben, csak enyhén savasító a halhús. Arra azonban ügyeljünk, hogy a tenyésztett halakkal szemben a inkább az édesvízi halhúst részesítsük előnyben. Ha magunk elő képzelünk egy képzeletbeli skálát, amelynek a piros végén a leginkább savasító ételek vannak, a kevésbé piros végén pedig az enyhén savasítóak, akkor teli pirosat kap az ömlesztett sajt, camembert és keménysajtok, húsok közül pedig a sertésmáj, a libahús és a szalámi. Rózsaszín (enyhén savasító) jelzése lehet ugyanakkor a tejnek, tejszínnek, húsok közül pedig a tőkehalnak és a heringnek.
Italok közül erősen savasító a kóla és minden cukoralapú, mesterséges színezékekkel és tartósítószerekkel készített ital. Az aromásított, édesített gyümölcslé alapú italok sem képeznek ez alól kivételt. Szeszes italok közül a sör kap teli pirosat. A lúgosító diéta a kakaó kerülését is javasolja. És bár elméletileg a kávé enyhén lúgosító, mégis figyeljünk oda fogyasztásának mértékére, mert a koffein vizet von el szervezetünkből, dehidratálja, így nagyobb mértékben nem ajánlott. Borok közül a száraz vörösbor mértékkel való fogyasztása hasznosabb lehet, alkalmanként egy-egy pohár fehérbort is engedélyezhetünk magunknak.
Édességek közül a lúgosító diéta alkalmazói a csokoládét, süteményeket és jégkrémeket teljesen elfelejthetik. Cukor helyett azonban ne alkalmazzunk mesterséges édesítőket, ott a méz, használjuk azt, hiszen ez az édesítő nem savasít.
Jobb, ha nem csak az ételekkel, hanem a készítésük során használt összetevőkre is ügyelünk. Savasít ugyanis a sok ételhez kínált majonéz és ketchup is. Ugyanez érvényes a finomított, tapadást gátló adalékot tartalmazó sóra, amelynek túlzásba vitt használata egyébként sem egészséges.
A sütés és főzés során pedig kerüljük az állati zsiradékot, még a vajat is. A növényi olajok egy része viszont semleges, így nyugodtan használható, így az olajok mellett a margarin is.
És ha azt gondolnánk, hogy a zöldségek és gyümölcsök mindegyike lúgosít, akkor éppúgy tévednénk, mintha azt gondolnánk, hogy minden savasítónak látsz étel (pl. savanyú káposzta, citromlé) savasít. Éppen ezért érdemes megvizsgálni a növényi eredetű tápanyagok savasító hatását is.
Arra azonban mindenképpen figyeljünk, hogy lehetőleg a savtalanítás mellett pótoljunk minden olyan anyagot étkezéssel, amelyek mindennapi egészségünkhöz nélkülözhetetlenek.
Forrás: http://www.paramedica.hu/200504/16_dietetika/index.htm
|