Sav-bázis egyensúlyunk és étrendünk:

mely ételek lehetnek segítségünkre a lúgosítás során I.

Akkor ugorjunk neki a lúgosító diétának! már tudjuk, hogy mely ételek és alapanyagok alkalmazását kell hanyagolnunk, vagy korlátoznunk konyhánkban. De mi lesz javunkra? Nézzük a zöldségeket és gyümölcsöket először: avagy nagy zöldség- és gyümölcskörkép!

A savtalanításhoz alkalmazható növények között lúgosító hatás tekintetében van fokozatbeli különbség: a skála az enyhén lúgosító élelmiszertől a közepesen lúgosító ételen keresztül a nagyon lúgosító ételig terjed.

Menjünk vásárolni a piacra, vagy még inkább menjünk ki saját termesztésű zöldségeink és gyümölcseink közé! A gyümölcsök közül a grapefruit a legkevésbé lúgosító, és bár a dinnye sokak nyári diéta sikerlistáján az első helyet foglalja el, ez a zöldség is csak enyhén lúgosító hatású a legelterjedtebb gyümölcsünkkel, az almával egyetemben. Viszont igazi „lúgosító nagyágyúként alkalmazhatjuk a feketeribiszkét, a banánt és a sárgabarackot, meg a kiwit. Hogy ősszel se legyünk bajban, ott van a körte és a szőlő. A banánt legtöbben zöldségesnél vásároljuk, importáruként, inkább érettet vegyünk belőle, a zöld gyümölcs ugyanis kevésbé lúgosít, mint megérett társa.

Nézzük a zöldségeket! Egyes kutatások szerint a gomba minden fajtája savasító hatású, mások szerint nem ilyen vészes a helyzet, enyhén savasító. Akár ez, akár az lenne a helyzet, semmiképpen ne mondjunk le erről az élelmiszerünkről teljesen, hiszen számos formáját használhatjuk húspótlásra konyhánkban.

Az uborka és zöldpaprika jelentős vitaminforrásaink, ezért őket se hagyjuk ki ételeinkből, bár a lúgosító diéta szakértői csak az enyhén lúgosító zöldségek közé sorolják őket. A paprikát azonban, mint a C-vitamin jelentős forrását és saláta-alapanyagunkat, mindenképpen tartsuk meg. Zöldségek közül mégis a spenót, kelkáposzta, petrezselyem, metélőhagyma, karalábé és zeller lehetnek a nagyágyúk.

A vöröshagyma és foghagyma is közepesen lúgosítóak, úgyhogy bátran használjuk őket ízesítésre, salátákba, öntetek adalékaként. A közepes lúgosító hatás érvényes a burgonyára is. Ez azért különösen fontos, mert a lúgosítás során a fehérkenyeret, és más gabonaféleségeket a burgonyával pótolhatjuk. Azt azonban mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy bár a lúgosító diétának nem alapjai a kenyérféleségek, azonban más táplálékszakértők szerint ezeknek jelentős szerepet kell juttatnunk étkezésünkben, már csak a rostbevitel miatt is, amely mindenképpen szükséges az egészséges emésztési folyamatokhoz. Csökkentsük a kenyérfogyasztásunkat, térjünk át teljes kiőrlésű péksüteményekre, de semmiképpen se hagyjuk el a kenyérféleségeket azonnal teljesen étkezésünkből. Gondoljunk őseink mondására: a búza a élet. Keressünk alternatív módszereket a fehér kenyér helyet, ismerkedjünk meg a csírákból készült ételekkel.

Ugye, ha már tudjuk mit használhatunk, nem is lesz olyan nehéz egy lúgosító étrend összeállítása?

Forrás: http://www.paramedica.hu/200504/16_dietetika/index.htm