lúgosító | lugosító ételek: GABONÁK Az elfogyasztandó gabonaféléknek is frissnek kell lenniük, nem szabad olyat választani, amit már hosszú ideig tároltak. Hosszan tárolt gabonaféle minden olyan gabona, amelyet a következő szezonig tárolnak, azaz olyan gabonákat, amelyeket a betakarítástól számítva nem tárolnak tovább, mint három hónap. A hosszan tárolt gabonamagvak teli vannak gombákkal és mycotoxinokkal (gombamérgekkel). A gabonákban, ahogyan állnak, savak képződnek, ezért csak korlátozott mértékben fogyaszthatók, és akkor is kizárólag friss, bio gabonamagvakat fogyasszunk. Csíráztatva a legjobb. A összetett szénhidrátokat tartalmazó gabonák közül a legelterjedtebbek a leginkább savképzők: a búza és a rizs. Étrendünkben a 20 % részbe kell beszorítanunk őket. Kivételek Ugyanakkor az amarant, a quinoa (ejtsd: kinua) és a tönkölybúza csak enyhén savasít, a köles és a hajdina semleges: az enyhén savas és az enyhén lúgos között ingadozik, így ezek nem segítik elő a ragacsos nyák képződését. Hajdina: amely szigorúan véve olajos mag, ugyanakkor gabonaként használják. Köles: sok fehérjét tartalmaz. Lassan emésztődnek, így a vércukorszintet egyensúlyban tartják. Tönkölybúza: több benne a fehérje, egészséges zsír és rost, mint a búzában. Emellett a tönköly nagyon gazdag mukopoliszacharidokban. Ez utóbbiak létfontosságú összetett cukrok, amelyek szó szerint egyben tartják a testet, síkossá teszik az ízületek felszínét, illetve erősítik az immunrendszert. A tönkölybúza B17-vitaminban is gazdag a B-17 vagy laetril egy rákellenes vitamin. vissza a táblázathoz