Lúgosítás, immunrendszer és gombák HA SZERVEZETÜNK VÉDEKEZŐRENDSZERE JÓL MŰKÖDIK, A GOMBÁKNAK NINCS ESÉLYE! Naponta több ezer- baktérium, vírus és gomba próbál behatolni a szervezetünkbe. Szerencsére azonban akadályba ütköznek. Az emberi immunrendszer kiváló védekező mechanizmus. A betolakodók nagy részét ártalmatlanná teszi, még mielőtt nagyobb kárt okoznának. A kórokozó gombák elleni védekezésben egész sor speciális sejt és hírvivő anyag vesz részt. Bizonyos sejtcsapatok egyesült erővel küzdenek a kórokozó csírák ellen, mások az elpusztított gombákat, illetve ezek melléktermékeit szállítják, illetve távolítják el a szervezetből. A tökéletesen működő immunrendszer nemcsak a vírusok, baktériumok és gombák, hanem a daganatok kialakulása ellen is védelmet nyújt. A komplex biológiai rendszer azonban igen sérülékeny. Ha a védelem gyengül, megbetegszünk, mivel a baktériumok, vírusok és gombák akadálytalanul behatolhatnak a szervezetbe. A gombák, vírusok, baktériumok csak az immungyenge szervezetet képesek megbetegíteni. Egyesek immunrendszere jobban működik, másoké nehezebben hárítja el a kórokozókat. Ha az immunrendszerünk le van terhelve, a túl sok savasító étel, és stresszhatások miatt, akkor nem tudja ellátni optimálisan feladatát és  megbetegszünk. Az immunrendszer szempontjából igen fontos a helyes táplálkozás. A védekező sejteknek vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre van szüksége. Előfordul, hogy valaki szervezetéből fontos anyagok hiányoznak, holott kiegyensúlyozottan táplálkozik. A problémát valamilyen ásványianyag vagy vitaminfelvételi zavar okozza. Ilyenkor hiába vesz magához elegendő tápanyagot, szervezetébe kevés vagy semmi sem épül be. A kutatások tanúsága szerint védekezőrendszerünk a káros környezeti hatásokkal szemben hatalmas mennyiségű vitamint használ fel. Ha káros növényvédő szerek jutnak testünkbe, B-vitamin-, C-vitamin- és szelén (nyomelem)-hiányunk lehet. A dohányosok vérében kevés lehet a béta-karotin. Hiányjelenséget okozhatnak a nehézfémek, például a higany vagy a kadmium is. Ha a kórokozó csírák, például a gombák valamilyen oknál fogva legyengült immunrendszerrel találják szembe magukat, könnyű a dolguk. Ezért érdemes és szükséges megfelelő arányú és mennyiségű étrendkiegészítőket, nyomelemeket és vitaminokat fogyasztani a HELYES TÁPLÁLKOZÁS ÉS FOLYADÉKBEVITEL mellett, ugyanis ezeket nem váltják ki csak kiegészítik. Ha valaki áttér a lúgosító táplálkozásra, sikerrel veszi fel a harcot a gombák és paraztitákkal szemben. Ez sok nyers zöldség, fűféle és csíra elfogysztását jelenti, a bölcsen megválogatott étrendkiegészítőkön túl. Mit is nyújtanak számunkra a zöldségek, füvek és csírák ebben a harcban? Zöldségek A legtöbb zöldség kalóriaszegény, szénhidrátszegény,nagyon gazdag tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Rostokat, klorofillt, enzimeket, fitonutrienseket és lúgos hatású sókat is tartalmaznak. A biozöldségek tápanyag összetétele akár 300 nagyobb lehet a normál nagyüzemi módon termesztett zöldségekénél. A zöldségek, különösen a zöld színűek, rendkívül gazdagok tápanyagokban, és az  összes elképzelhető vitamin, ásványi anyag és egyéb mikrotápanyag megtalálható bennük, amire valaha is szükségünk lehet. Szabályozzák a mikroorganizmusok számát, és az azok által termelt mycotoxinok mennyiségét. A zöldségek magas rosttartalma igen fontos, mivel szivacsként működve itatják, szívják fel a savakat a szervezetből. Emellett seprűként is működnek, mert kitisztítják a beleket, így  jelentősen csökkentik a mycotoxinok (gombák méreganyagai) mennyiségét. A zöldségek zöld színe a klorofillnak köszönhető. Dr. Young a növények vérének nevezi, mert molekuláris szerkezete és kémiai összetevői az emberi vérhez hasonlóak. A vérben lévő hemoglobin szénből, oxigénből és nitrogénből épül fel, amelyek egy vas atomot fognak közre. A klorofill ugyanilyen felépítésű – azzal az eltéréssel, hogy a klorofill esetében a központi atom nem a vas, hanem a magnézium. A klorofill segít a vérsejteknek abban, hogy a szervezetben mindenhova elszállítsák az oxigént. Emellett csökkenti a rákkeltő anyagok kötődését a DNS-hez a májban és egyéb szervekben. Továbbá szerepet játszik a kalcium-kövek lebontásában is. Ezeket a köveket a szervezet azért termeli, hogy így semlegesítse és ürítse ki a szervezetből a felesleges savakat. A leveles zöldségfélékben a legnagyobb a klorofill mennyiség. A káros mikroorganizmusok anaerob természetűek, így az oxigén jelenlétét nem élik túl, ezért fontos a szervezet jó oxigén ellátottsága., A növényekben található kémiai anyagok (fiturensek, fitokemikáliák),segítenek a rák megelőzésében, enyhítik az ízületi gyulladás és a csontritkulás tüneteit, megakadályozzák, hogy a hormonokból savak alakuljanak ki. Dr. Young szerint a növényekben található   vegyi anyagok, vagy a növényi eredetű vegyi anyagok (fiturensek) képesek eltávolítani a káros mikroorganizmusokat és toxinjaikat. A fitonutriensek általában kötődnek a savakhoz, ezáltal pedig semlegesítik és eltávolítják azokat. Ezért tehát együnk sok nyers zöldséget a következőkből: spárga,cékla,brokkoli, kelbimbó, bojtorján, káposzta, sárgarépa, karfiol, zeller, uborkafélék,padlizsán, fokhagyma, cukkini és, spárgatök, zöldbab, zöld színű levelek (spenót, mustár zöldje, leveles kel, fodros kel, saláta, vízitorma, mángold),hagymafélék, petrezselyem, paszternák, zöldborsó (friss), retekfélék, paprika (piros, sárga, zöld), édesrépa, feketegyökér, mogyoróhagyma, csíráztatott gabonafélék, hüvelyesek és olajos magvak, fehérrépa, vízigesztenye. Még egy bónusz ha nyersen fogyassztjuk a zöldségeket: Sok enzimhez jut a szervezetünk. Az enzimek olyan fehérjék amelyek,  szervezetünkben lejátszódó biokémiai folyamatok, reakciók sebességét gyorsítják fel. Segítik az emésztést, és az  anyagcsere folyamatokat. Így  minél több nyers zöldséget fogyasztunk annál több enzimet viszünk be, így a szervezet tehermentesül , mivel kevesebb emésztő enzimet kell termelnie, és marad energiája a  más folyamatokban résztvevő enzimek előállítására. Az enzimeket a hő 47 fok felett  tönkre teszi, így főtt étel esetén  a szervezetnek kell megtermelnie az összes enzimet, ami szükségtelen megterhelést jelent, és más feladatok elvégzésétől veszi el az erőforrásokat. Füvek A füvek különlegesen gazdagok tápanyagokban – még gazdagabbak, mint általában a zöldségek. A  búzafű több mint százféle tápanyagot tartalmaz, pl. minden ismert ásványi anyagot és nyomelemet, valamint a B-komplex összes vitaminját. Az A-vitamin provitaminját talán az összes élelmiszer közül a legnagyobb mennyiségben tartalmazza, továbbá C-, E- és K-vitaminban is gazdag. A búzafűlé 25 százaléka fehérje, ez több, mint a húsban, a halban, a tojásban, a tejtermékekben, illetve a babban. Emellett nagy mennyiségű gomba- és mycotoxin-ellenes hatóanyagot, ún. laetrilt tartalmaz. Az árpafű négyszer annyi tiamint (B1-vitamint) tartalmaz, mint a teljes kiőrlésű búzaliszt, és harmincszor annyit, mint a tej. C-vitamin tartalma magasabb, mint a narancsé (valójában éppen hétszer annyi C-vitamint tartalmaz). Csírák Vitaminokban, ásványi anyagokban és teljes értékű fehérjékben gazdagok, ezért a csírák talán a legjobb ételek, amelyeket fogyaszthatunk. Ezek élő, biogén, növényi ételek, ami azt jelenti, hogy életenergiájukat átadhatják Önnek! A magvak lúgosabbá válnak, amikor csíráznak, és a csírák teli vannak enzimekkel. A csírázás folyamata során növényi hormonok aktiválódnak, a fehérjék előemésztődnek könnyen beépíthető aminosavakká – ez pedig hatékonyabb az emberi szervezet szempontjából. A zsírok könnyebben beépülő zsírsavakká bomlanak le, a keményítő pedig könnyen hasznosuló növényi cukorrá bomlik le. A testnek szüksége van némi cukorra, csak éppen nem arra a rengeteg nehéz cukorra, amely kifacsarja a hasnyálmirigyet, és elszívja az energiatartalékokat! A csírák – és a beáztatott diófélék és olajos magvak – lúgosító, életenergiát adó, revitalizáló, nagy energiatartalmú ételek. Enzimekben, előemésztett teljes fehérjékben, kelát kötésben lévő ásványi anyagokban, nukleinsavakban, vitaminokban, RNS-ben, DNS-ben és B12-vitaminban gazdagok. A bennük lévő növényi hormonok aktív állapotban vannak, a keményítő lebomlik könnyen beépülő növényi cukrokra, a fehérjék előemésztődnek könnyen hasznosítható aminosavakká, a zsírok pedig könnyen oldódó zsírsavakra bomlanak. Tápanyagtartalmuk az egekbe szökik. Biotin-tartalmuk a csírázás alatt 50 százalékkal nő, a B5-vitamin tartalom 200 százalékkal, a B6-vitamin tartalom 500 százalékkal, a folsav-tartalom 600 százalékkal, a riboflavin-tartalom (B2-vitamin) pedig 1300 százalékkal!  Lehet, hogy a csírákról a jól ismert babcsíra vagy lucernacsíra jut az eszébe. De majdnem minden fajta bab, gabona vagy mag csírája egészséges és finom. Csak néhány példát említek, amiket mi nagyon szeretünk: mungóbab csíra, csicseriborsó csíra, zöld lencse csíra, szezámmag csíra, napraforgómag csíra, hajdinacsíra és búzacsíra. Ahogyan már korábban is említettem, a szóját legjobb csíráztatva fogyasztani. Valójában ez a hüvelyesek fogyasztásának ideális módja. Csíráztatva sokkal könnyebben emészthetők, nem okoznak bélgázképződést – szemben azzal, ha érett formában és főzve fogyasztjuk őket. VISSZA A BETEGSÉGEKHEZ Kérdése van? - Írjon! A választ erre az e-mail címre kérem: Üzenet: