lúgosító | lugosító ételek:
Klorofill  A zöldségek zöld színe a klorofillnak köszönhető. Dr. Robert O. Young növények vérének hívja, mert molekuláris szerkezete és kémiai összetevői az emberi vérhez hasonlóak. A vérben lévő hemoglobin szénből, oxigénből és nitrogénből épül fel, amelyek egy vas atomot fognak közre. A klorofill ugyanilyen felépítésű – azzal az eltéréssel, hogy a klorofill esetében a központi atom nem a vas, hanem a magnézium. A klorofill segít a vérsejteknek abban, hogy a szervezetben mindenhova elszállítsák az oxigént. Emellett csökkenti a rákkeltő anyagok kötődését a DNS-hez a májban és egyéb szervekben. De a klorofill segít a kalcium-kövek lebontásában is. Ezeket a köveket a szervezet azért termeli, hogy így semlegesítse és ürítse ki a szervezetből a felesleges savakat.
 |  | A képen látható húgysavkritály is, a savak miatt alakul ki, a test így védei magát folyékony savaktól | A túl sok cukor és állati eredetű fehérje is sok savat termel, amit a szervezet szintén savkristályokká alakít át |
(Maga az Innerlight cég neve is ide vezethető vissza a növényekben található klorofillra, mivel fényből állít elő élő anyagot. A FÉNY, NAPFÉNY, ENERGIA a cég neve INNER = belső LIGHT = fény tehát az nnerlight=Belső fény.)
Többet a klorofillról és a növények működéséről Az élőlények: a napfényenergia akkumulátorai. Az anyagcsere lényege két egy időben lejátszódó ellentétes folyamat. Felépítés és lebontás, vagyis asszimiláció és disszimiláció.
Az élőlény a környezetéből felvett anyagokból felépíti saját élő anyagát, magához „hasonítja": ez az asszimiláció. Az élő anyag elsősorban fehérjékből áll, amikhez még más szerves és szervetlen vegyületek is társulnak. A szerves vegyületek, különösen a fehérjék, nagy molekulájú anyagok. Egyes fehérjékben sok százezer atom kapcsolódik össze. Minden „építéshez" energia kell. Az egyszerű alapanyagok élő anyaggá asszimilálásához is igen sok energia szükséges. Vajon honnan szerzi az élőlény ezt az energiát? A Napból. Közvetlenül vagy közvetve minden élőlény a napfény energiájából él! A zöld növényi szervezetek egy különleges festékanyagot tartalmaznak : a klorofillt. A klorofill „befogja" a fényenergiát, és kémiai energiává alakítja. A klorofill segítségével a növényi szervezet a levegő széndioxidjából és a vízből cukrot állít elő. Ezzel a növény tulajdonképpen elraktározza a napfényt. Eközben oxigén válik szabaddá. A cukor lebontása széndioxidra és vízre energiatermelő, energia felszabadító folyamat. A növény nappal, a napfény segítségével nagy mennyiségű cukrot termel, s azt keményítővé alakítás után elraktározza. Földünkön minden élet alapja ez a cukorképző folyamat: vagyis a fotoszintézis. Közvetve nemcsak a zöld növény, hanem minden élőlény a cukorban felhalmozott napfényenergiával építi fel teste élő anyagát. Mondhatnók: a Nap éltet bennünket. Képzeljük csak el: az ember a szén vagy a petróleum felhasználásakor azt az energiát szabadítja fel saját céljaira, amit a rég elpusztult élőlények közvetlenül vagy közvetve, de szintén a Napból kaptak. A Nap az ember nagy éléstára, vagy még inkább így lehetne mondani: élettára.
A fotoszintézis során nemcsak cukrok, hanem más vegyületek, így fehérjék is képződnek. Jegyezzük meg még azt is, hogy a fotoszintézis a levegő szénsavtartalmát csökkenti, s ugyanakkor a levegőbe oxigént juttat. Most nézzük meg, mi történik éjszaka? A növényben elraktározódott keményítő részben ismét cukorrá alakul, amit a növényi nedvkeringés eljuttat az egyes sejtekhez. Ezekben a sejtekben a cukor - a sejtek disszimilációja folytán - széndioxiddá és vízzé bomlik. Közben a nagy felszabaduló energia segítségével a talajból származó nitrogéntartalmú sókból - salétromokból és ammóniavegyületekből - a cukor bomlástermékeivel fehérjék képződnek. A növény tehát nem a napfényben hanem sötétben növekszik. A zöld növény felhasználja a fényenergiát, és egyszerű szervetlen vegyületekből (minta víz, a széndioxid és a különböző sók) nagy szerves molekulákat, többek közt fehérjéket állít elő. A zöld növény nem szorul semmiféle más élőlényre. Önellátó, egyenesen a Napból él.
Az állatok és egyes növények (pl. a gombák) testében nincs klorofill, nem tudják a fényt felhasználni, egyszerű szervetlen anyagokból nem tudnak szerves vegyületeket képezni. Hogyan történik ezeknek az anyagcseréje?
Úgy, hogy a zöld növények által már előállított szerves anyagokat használják fel. Ez vonatkozik a húsevő állatokra is, mert a húsevő számára táplálékként szolgáló szervezet vagy növényevő, vagy maga is növényevőt fogyaszt, a gombák pedig élő vagy korhadó-rothadó növényi, illetve állati szervezetek szerves anyagaiból élnek. A növényekből származó szerves anyagokat a klorofill nélküli növények gombák - és az állatok szervezetükben a disszimiláció során lebontják. Az így keletkező kisebb szerves molekulák egy részét ismét felhasználják arra, hogy a saját élő anyagukat építsék fel belőlük. A másik részét tovább bontják egészen addig, míg a szerves anyagok szét nem esnek szervetlen alkotórészeikre. A közben felszabaduló energiát az építő folyamatokhoz használják fel. Mindezek alapján nem túlzás az a hasonlat, hogy a zöld növények a napfényenergia akkumulátorai. Összegyűjtik, és a többi élőlény számára hozzáférhetővé teszik a napfény kincseit.
|
_m250.jpg)
