Étrendkiegészítők: szója |szójacsíra Nevek:[angol: Soy (Sprout-csíra)  latin: Glycine max] Taplálkozás biológiai értéke jelentős az értékes esszenciális zsírsav- és fehérjetartalma miatt. A szójafehérjék, szójaolajok és élelmi rostok csökkentik a vér koleszterinszintjét. Kétségtelen, hogy a szója fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Orvosi előírásra a szóját a klimax tüneteinek enyhítésére is alkalmazzák. A csírákról általánosságban elmondható, hogy, vitaminokban, ásványi anyagokban és teljes értékű fehérjékben gazdagok. A csírák élő, biogén, növényi ételek, ami azt jelenti, hogy életenergiájukat átadhatják nekünk! A magvak lúgosabbá válnak, amikor csíráznak. A csíráztatott szójabab tele van vitaminokkal. A B12 is megtalálható benne, amit még a növényi forrásból oly nehezen beszerezhető, ásványi anyagokkal és enzimekkel. A szójacsíra továbbá kitűnő növényi fehérjeforrás is. Valójában a tömege 41 százaléka fehérje – ez több, mint a hal, a sertés, a marha, a csirke vagy a pulyka esetében. A szója teljes értékű fehérje: ami azt jelenti, hogy minden aminosav benne van, amire az emberi testnek szüksége van, a saját fehérjéi felépítéséhez. Ez igen ritka a növények között. A szójacsíra is rendelkezik mindazokkal a hasznos tulajdonságokkal, mint maga a szójabab: csökkenti a koleszterint, megakadályozza az érelmeszesedést, egyensúlyban tartja a vércukorszintet, illetve gátolja a csontritkulás és a rák néhány fajtájának kialakulását. A csíra ellentétben magával a szójababbal, mielőtt az még csírázásnak indulna, lúgos, és tele van elektronokkal. Vannak még benne izoflavonok is, azaz olyan növényi ösztrogének (növényi hormonok) (ösztrogén: a petfészek tüszőiben termelődő női nemi hormon(ok) hormon: a belső elválasztású mirigyek által termelt váladék, ami különféle folyamatokat szabályoz), amik segítenek az ember hormonháztartásának kiegyensúlyozásában. Tulajdonképpen az izoflavonoknak köszönheti a szója a jó hírnevét, mivel ezek enyhítik a menopauzás (változás kora, a havivérzés elmaradása) és a menstruációt megelőző tüneteket. Azzal, hogy a szója kiegyensúlyozza az endokrin rendszert, illetve megakadályozza, hogy bizonyos hormonok túltermelődjenek a szervezetben, kiiktatja a baktériumok és az élesztőgombák egyik kedvenc táplálékát, így akadályozza szaporodásukat. A legjobb szójacsíra készítmények az alacsony hőfokon szárítottak. A szója egy sereg hasznos vegyületet tartalmaz: Az izoflavonoidok (növényi hormon): megelőzik a hormonfüggő daganatok, például többfajta mellrák kialakulását. A daidzein (egy bizonyos izoflavonoid): gátolja a rákos daganatok növekedését. Emellett állatokban elősegíti a sejtek differenciálódását – a rákos sejtek ugyanakkor differenciálatlanok. A genistein (egy enzim): gátolja a daganatok növekedését, és elősegíti a sejtek differenciálódását. A vizsgálatok szerint gátolja a prosztatában, illetve az emlőben kialakult daganatos sejtek növekedését. A proteáz gátlók (ezek is enzimek): blokkolják a daganatok növekedését segítő enzimek hatását, és számos fajta daganat – például a leggyakoribbak: a vastagbél-, az emlő- és májrák – ellen hatnak. A fitinsav: megköti és eltávolítja a szervezetből a daganatkeltő hatású mycotoxinokat (gombamérgek). A Mycotoxinokkal (penész-, élesztőgombával fertőzött ételek, amelyek tele vannak, ezen mikroorganizmusok anyagcsere termékeivel, a gombamérgekkel, amiket micotoxinoknak neveznek) etetett kísérleti állatokon végzett vizsgálatok szerint elősegítheti a daganatok méretének és számának csökkenését. A vizsgálatokban a szaponinok csökkentik bizonyos típusú daganatok kialakulásának kockázatát, így például az emlő-, a prosztata-, a gyomor- és a tüdőrák előfordulását. (A szaponinok megtalálhatóak a csicseriborsóban és a ginzengben is.) A szója bizonyos fajta daganatok kialakulását gátolja, védi a szívet, és elősegíti a hormonháztartás egyensúlyának fenntartását is. A szójabab A-, E-, K-vitaminban és egyes B-vitaminokban is gazdag, és a szövetek folyadékháztartásában fontos szerepet játszó káliumból is sokat tartalmaz. Emellett vas-, foszfor-, kalcium- és aminosav-tartalma is említést érdemel. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a szójacsíra L-vitaminja gátolja a koleszterin felhalmozódását a májban, az agyban és a szívben. Kémiai összetétele: A szójamag élelmirostokat és szénhidrátokat (15-25%), lipideket (15-25%), melynek 2-3%-a foszfolipid), fehérjét (35-40%), továbbá 5% ásványi anyagot tartalmaz. A másodlagos anyagcseretermékek közül a mag triterpén szaponinokat és izoflavonokat tartalmaz. Az olaj telítetlen zsírsavakban gazdag: 23%-ban monoén zsírsavakat (palmitinsav), 63%-ban polién zsírsavakat (linolsav, linolénsav) tartalmaz. Az el nem szappanosítható rész szterolokat (béta-szitoszterol, sztigmaszterol és kampeszterol), továbbá tokoferolokat (E-vitamin) foglal magában. A mag tartalmaz még lecitint és foszfolipideket is. Női hormonproblémák és a szója Az endometriózisban szenvedő nőknél a méhnyálkahártyához hasonló szövet fejlődik ki a méhen kívül, a medence különböző helyein - általában a petevezetékben, a petefészekben vagy a méh mögött. Ez a szövet a havi menstruációs ciklusnak megfelelően megduzzad és vérzik. Ezért az endometriózis fájdalommal, émelygéssel, erős menstruációs vérzéssel, közösülés közbeni fájdalommal járhat, és bizonyos esetekben terméketlenséget okoz. Az endometriózis elterjedtségére vonatkozó becslések eltérőek, de a legtöbb szakértői forrás szerint a nők mintegy 2-5 %-át érinti. A leggyakrabban 25 és 40 éves kor között lép fel. A szakorvosok gyakran hormonhatású szereket, például fogamzásgátlót írnak fel. A természetgyógyászok pedig azokat a gyógynövényeket és élelmiszereket ajánlják, amelyek az ösztrogénekkel rokon természetes növényi hormonokat fitoösztrogéneket tartalmaznak. Sok elmélet született már a méhnyálkahártya-gyulladás lehetséges okaira vonatkozóan. Egyes források szerint a betegség bizonyítottan kapcsolatban áll azokkal az ártalmakkal, amelyeket a környezetben előforduló ösztrongénszerű káros anyagok - többek között bizonyos növényvédő szerek - idéznek elő az immunrendszerben. Mellettük más, az immunrendszer működését gátló gyógyszerek és mérgező anyagok is okolhatók. Néhány szakértő szerint a tamponok, a méhen belüli fogamzásgátló eszközök (pl. a spirál vagy a pesszárium) használata is növelheti az endometriózis kialakulásának kockázatát. Ha Méhnyálkahátya-szigetekkel vagyis endometriózissal küzd, az orvosok általában azt javasolják, hogy kerülje az alkoholt, a koffeint, a 3,6%-os zsírtartalmú tejből készült termékeket, a tojást, a sült ételeket, a vörös húsokat, a sót és a cukrot valójában ezek mind svasító hatásúak. A természetgyógyászok táborába tartozók közül sokan támogatják az ösztrogénnel (női nemi hormon) rokonságot mutató vegyületeket tartalmazó szójatermékek fogyasztását az endometriózis és más betegségek, köztük az emlő betegségeinek gyógyítására. A szója hívei azért ajánlják annak fogyasztását, mert sok, ösztrogénhez hasonló vegyületet, nevezetesen genisteint és daidzeint tartalmaz. Mindkét fitoösztrogén-vegyület megakadályozza, hogy a vérben lévő ösztrogének kifejthessék a szervezetben hatásukat. A sejtek ösztrogénreceptoraihoz kötődve ugyanis elfoglalják az erősebb hatást kifejtő ösztrogének helyét, ezáltal megakadályozzák, hogy azok ugyanezekhez a receptorokhoz kapcsolódjanak. Nem elhanyagolható az a tulajdonságuk sem, hogy megvédik a szervezetet azoktól a szennyezőanyagoktól is, amelyek kémiai összetételükben az ösztrogénhez hasonlók. A szója híveinek igazuk van. A szójában valóban sok a genistein és a daidzein, de sok más babféle ugyancsak gazdag genisteinben, amely a kettő közül az aktívabb fitoösztrogén-vegyület. Azok a tudósok, akik azt állították, hogy a szója egyedülálló genisteinforrás, a közeljövőben minden bizonnyal meg fogják változtatni a véleményüket. A babcsírák csírázáskor ugyanis a genistein- (és valamennyi egyéb fitoösztrogén-) tartalma megnő. A tarkababban csaknem ugyanannyi genistein és daidzein van, mint a szójababban. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy némelyik babféle,amelyben kevesebb a daidzein, mint a szójababban, genisteinből kicsit többet tartalmaz. Ezek közé tartozik a sárga felesborsó, a fekete szemű bab, a vajbab, az óriásbab, a vörös vesebab és a vörös lencse. Ugyancsak sok a genistein a tehénbabban, a mungó-, az adzuki- és a lóbabban is. A gyantáshere elemzésekor a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy ez a növény ötvenszer több genisteint tartalmaz, mint a szójabab. Ha endometriózisban szenved, célszerű minél több csíráztatott babot fogyasztani. Salátáiba is bőségesen tegyen babcsírát. A szója hormonális szabályozó szerepe Sokáig azt gondolták, hogy az ázsiai nőknél azért olyan alacsony az emlőrák előfordulásának aránya, mert az étrendjük zsírszegény. Ma már úgy tűnik, hogy jótékony szerepe van annak is, hogy bőségesen fogyasztanak olyan hüvelyeseket, mint a szója- vagy a babcsíra. Hogyan segíthetik a fitoösztrogének a klimax tüneteinek megelőzését, és ugyanakkor hogyan gátolják az ösztrogénhez kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázatát? A fitoösztrogének enyhébb hatásúak a szervezet saját ösztrogénjénél. A klimax előtt álló nőknél a fitoösztrogének a szervezet saját, hatásosabb ösztrégénjével versenyeznek, s ennek következtében csökken az összes ösztrogénhatás erőssége. Amikor azonban a női ösztrogéntermelés csökken, a fitoösztrogének kiegészítő szerepet töltenek be a saját hormon mellett. Másként fogalmazva, amikor a női szervezetben túl sok a biológiai ösztrogén, akkor a fitoösztrogének csökkentik a terhelést, amikor pedig túl kevés, „besegítenek". Egy csésze szójabab (kb. 20 dkg) mintegy 300 mg izoflavont tartalmaz, amely az egyik legfontosabb fitoösztrogén. Ez a mennyiség nagyjából ugyanazt a hatást váltja ki, mint egy ösztrioltartalmú tabletta, amelyet a hormonpótló kezelés során elterjedten használnak. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a hölgyek, akik rendszeresen esznek szóját, ritkábban szenvednek a hőhullámoktól és a hüvelyi szárazságtól, amely oly gyakori tünet a klimaxos nők körében. Nem a szójabab az egyetlen babféle, amelyben sok az izoflavon. A legtöbb hüvelyesfélében meglehetősen sok van belőle. Semmilyen kárt nem okozhat a babfélékben gazdag étrend, főleg abban az esetben ha csíráikat fogyasztja, hacsak nem allergiás ezekre az ételekre, vagy zavarja az általuk okozott bélgáz, ami nem jelentkezik ha csíráztatva fogyasztja őket. Nemi szervekkel kapcsolatos problémák esetében pl.: a pregnenolon (egyéb nevei: 3-alfa-hidroxi-5-betapregnen-20-on, progeszteron szulfát), helyettesíthető szójacsíra készítménnyel. Ez a készítmény úgy készül, hogy kb. 60 dkg szójacsírát alacsony hőmérsékletű dehidrálással kb. 30 gramm étrend-kiegészítővé alakítanak át. Ebből naponta 3-szor 3-5 cseppet kell a nyelv alá tenni. A szójacsíra természetes hormonforrás. A progeszteron: (sárgatest hormon, corpus luteum hormon) női ivari hormon hatású szterénvázas vegyület. A méh nyálkahártyáját alkalmassá teszi a pete befogadására; lehetővé teszi a terhességet, s hat az emlőmirigyekre is. A petefészek sárgatestében képződik, a méhlepény (placenta) ugyancsak termeli. A szójacsíra 20:1 arányú koncentrátumban található a Supergreensben. A kolloidális és mikroionizációs feldolgozási eljárásának, továbbá az alacsony hőmérsékleten történő szárításnak köszönhetően megőrzi életenergiáját, és koncentrált formában tartalmazza a tápanyagait: vitaminokat, nyomelemeket, aminosavakat. A további 48 gondosan válogatott összetevővel együtt így még hatékonyabban fejti ki hatását és jobban fel tud szívódni. Így elmondható a Supergreensről, hogy szinergén hatású, azaz az egyes elemei, összetevői jótékonyan segítik, optimalizálják egymás élettani hatását, ami még inkább hozzájárul a szervezet és a sejtek mihamarabbi regenerálódásához, savtalanításához, és nem utolsó sorban, olcsóbb is, mintha külön-külön szereznénk be ennyiféle  csúcsminőségben előállított étrendkiegészítőt. << vissza a Supergreens ésPrime pH-hoz